Bevezetés az Andragógiába


Janus Pannonius Tudományegyetem
Kecskeméti Tagozat

Bevezetés az Andragógiába
KISKUN NEXT SZOLGÁLTATÓ KFT.
elemző dolgozat

Készítette: Sörösné Boldoczi Tímea
II. évfolyam

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés

2. Tárgyalás: KISKUN KFT.
- története
- szervezeti célja
- fő oktatási formák
- a formák, résztvevők mennyiségi összefüggési bemutatása
- mennyiségi adatokból levonható minőségi következtetés
- teljesítmény és minőségellenőrzés

3. Befejezés

4. Felhasznált irodalom

 

1. Bevezetés:

Felnőttképzés története:
ANDRAGÓGIA - görög szavakból álló kifejezés.
1833-ban KAPP fogalmazta meg először. A felnőttképzés története időszámításunk előttre visszanyúlik. Mítoszok, törvénymagyarázatok, erkölcsi eszmék terjesztése, egy-egy új tan föltűnésekor, vagy gyökeresebb módosulása esetén hívek, tanítványok toborzása jelzik ezt a távoli előzményt. Pl.: törzsek saját információikat adták át a fiataloknak, rítusokon keresztül.
Vallási szövegeket magyaráztak, például: a Bibliát a legkisebb tanulóktól kezdve egészen az öregkorig olvasták, magyarázták, és megvitatták.
Ókorban: - filozófiai iskolák tanítói munkája is oktatási folyamat volt (PLATÓN)
Középkorban: - még nem intézményes formában folyt az oktatás. (KOLOSTORISKOLÁK)

A könyvnyomtatási megjelenésével elkerülhetetlen a képzés. Az emberek meg akarnak tanulni írni, olvasni. Majd a könyvtárak megjelenésével megteremtődnek a felnőttek művelődésének és képzésének előfeltételei. Ezek eleinte csak a vallási nevelés szolgálatában álltak.

Az intézményes felnőttképzés kezdetei XVII-XIX. században az ipari forradalom és a klasszikus kapitalizmus kialakulásának idején.
Ipari övezetek alakultak ki, külső és belső vándorlás. Nagyban hozzájárultak, hogy a felnőttképzésre szükség van, fejlődik a kereskedelem, Kelet- és Nyugat-Európa között. ekkoriban terjedtek el a vasárnapi iskolák, melyek kezdetben a gyermekistentiszteletek után, a gyermekek oktatásával foglalkoztak. Ezek alapvetően hiányfunkciót láttak el. Két hölgy nevéhez fűződik: HANNAH és MARTA MORE.

A felvilágosodás korának alapeszméje az volt, hogy az emberek közti egyenlőtlenségeknek, a nyomornak, bűnnek, előítéletekkel teli világlátásuknak legfőbb oka tudatlanságunkban rejlik, következésképpen művelődéssel megszüntethető, melynek legfontosabb eszköze a könyv volt. A mukásmozgalmak hatására létrejöttek különböző segélyszervezetek.

Dániában fejlődik ki először a népfőiskolai mozgalom. A munkásszövetségek, majd a pártok mindenütt felnőttképzési funkciókat is betöltöttek. A fellnőttek továbbtanulása egybeszövődik a szociális kérdéssel.

A népfőiskola atyja N.F.S. GRUNTINING lelkész volt. Célja a környék parasztjainak nevelése. Általános képzettséget adtak, zenét tanítottak. A népfőiskolák bentlakásosak voltak, három-négy hónapra (amíg nem volt mezőgazdasági munka). A XX. századtól nagy ugrás következik be, az emberek szabadideje nőni kezd:

- egyrészt a gépek miatt
- részben, mert munkanélküli
- részben, mert hatékonyabban dolgozik a gépekkel.

2. Tárgyalás:

Kiskun Next Szolgáltató Kft. bemutatása:
Bács-Kiskun Megyei Autósiskola. 1990. január 1-től létezik, mint MHSZ jogutód szervezet. A megyei központ Kecskeméten van, a Matkói u. 20. sz. alatt.
Hat kirendeltséggel működik, kirendeltségenként 4-5 fő főállású és 3-4 megbízásos jogviszonyban lévő oktatóval.
Kirendeltségei megtalálhatók:
1. Kecskemét
2. Kiskunfélegyháza
3. Kiskőrös
4. Kiskunhalas
5. Kalocsa
6. Baja

Minden kirendeltségnek van kirendeltségvezetője, aki felelős a kirendeltség munkájáért, a reklámtól a tanfolyamok szervezéséig. Ezenkívül mindenütt van 1-1 ügyfélfogadó.
A járműképzés területén folyamatosan indítanak tanfolyamokat. Ezenkívül szaktanfolyami képzés is folyik.
Az autósiskola szakmai felügyeletét a Bács-Kiskun Megyei Közlekedés Felügyelet látja el.
Van egy megyei központ és megyei apparátus.
Ide tartoznak:
- Ügyvezető Igazgató
- Képzésvezető
- Főkönyvelő
- Pénztáros
- Bérszámfejtő
A KFT. összes dolgozójának adatai, bérszámfejtése stb. ide fut össze a kirendeltségekről.

A gépjárművezetés oktatás egy olyan szakma, pedagógiai hivatás, mely nélkülöz minden egyhangúságot, monotóniát. Szépségét éppen ez adja. A gépjárművezetés oktatásban a sikerélmény az oktató és a tanuló emberi kapcsolatán áll, vagy bukik. Minden ember más és más, de ha sikerül ezt a kontaktust oldott légkörűvé, harmonikussá tennünk, akkor nagy lépést tettünk a képzés javára.

Ahhoz, hogy ez a harmonikus kapcsolat az egész oktatás folytán megmaradhasson, az az oktatónak a magasfokú alkalmazkodóképességre van szüksége és jó emberismerőnek kell lennie.
Már az oktatás kezdetén fel kell ismernie tanulójában az embert, hogy kidolgozhassa a megfelelő stratégiát, amely egy gyümölcsöző kapcsolat alapja lehet. Őrizze meg a vezető szerepét a tanítás-tanulás folyamatában, de mindig olyan módszereket válasszon, amely oldott légkörben szolgálja a közös célt mindkettőjük számára.

A gépjárművezetés feladatai, céljai:
Feladata: megtanítani a tanulókkal a biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen műszaki és közlekedési alapismereteket, valamint a gépjárművezetésnek elméleti és gyakorlati ismereteit.

Célja: olyan gépjárművezetők képzése, akik alkalmassá válanak a közlekedési szabályok, a vezetéstechnika és a közlekedési taktika alapvető gyakorlati alakalmazására. Ezen konkrét célok optimális megvalósítása érdekében történik az oktatástechnikai eszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban.

Szaktanfolyamok fajtái:
1. Belföldi szolgáltatói
2. Belföldi fuvarozó vállalkozói
3. TIR, autóbusz, teherfuvarozás
4. ADR - veszélyes anyagokat szállító
5. TAXI
6. Targonca
7. Nehézgépkezelői
8. Szakoktatói
9. Iskolavezetői képzés

Utánképzés: Azok a személyek végezhetik, akiknek elveszik a jogosítványát 6 hónapnál hosszabb időre, vagy a bíróság meghatározhatja még akkor is, ha 6 hónapnál kevesebb időre veszik el. Ilyenkor kerül sor pl.: az alkoholisták kiszűrésére. Megállapítják, hogy alkalmas-e személygépkocsi vezetésére.

A következő kategóriákban indítanak tanfolyamokat.
Moped
A - motor
B - személygépkocsi
C - teherautó
D - busz
E - pótkocsi
CE - teherautó+pótkocsi

1993. év
B kategória
C kategória
vizsgázott
ebből bukott
bukásarány

592 fő
296 fő
49,3 %

856 fő
487 fő
56,8 %

1994. év
B kategória
C kategória
vizsgázott
ebből bukott
bukásarány

940 fő
407 fő
43,46 %

1099 fő
546 fő
49,7 %

1995. év
B kategória
C kategória
vizsgázott
ebből bukott
bukásarány

716 fő
290 fő
40,46 %

859 fő
353 fő
41,1 %

1996. év
B kategória
C kategória
vizsgázott
ebből bukott
bukásarány

626 fő
218 fő
34,82 %

743 fő
298 fő
40,1 %

1997. év
B kategória
C kategória
vizsgázott
ebből bukott
bukásarány

394 fő
193 fő
48,98 %

496 fő
219 fő
44,15 %


Magánképzés

1993. év
smkp
A
B
C
D
E
 
131 fő
97 fő
1430 fő
215 fő
77 fő
323 fő

Szaktanfolyamot elvégezte: 1345 fő
Utánképzés: 607 fő

Képzés minőségei B-kategóriából:
vizsgázott:
1040 fő
ebből bukott:
504 fő
bukásarány:
48,4 %

Oktatói állomány:
főállású gyakorlati oktató:
41 fő
megbízásos gyakorlati oktató:
27 fő
megbízásos elméleti oktató:
11 fő



1994. év
smkp
A
B
C
D
E
 
129 fő
86 fő
1483 fő
110 fő
60 fő
262 fő

Szaktanfolyamot elvégezte: 1946 fő
Utánképzés: 442 fő

Képzés minőségei B-kategóriából:
vizsgázott:
1718 fő
ebből bukott:
696 fő
bukásarány:
40,48 %

 

Oktatói állomány:
főállású gyakorlati oktató:
42 fő
megbízásos gyakorlati oktató:
17 fő
megbízásos elméleti oktató:
14 fő



1995. év
smkp
A
B
C
D
E
 
203 fő
15 fő
1692 fő
133 fő
33 fő
235 fő

Szaktanfolyamot elvégezte: 1023 fő
Utánképzés: 265 fő

Képzés minőségei B-kategóriából:
vizsgázott:
1802 fő
ebből bukott:
686 fő
bukásarány:
38,1 %

 

Oktatói állomány:
főállású gyakorlati oktató:
35 fő
megbízásos gyakorlati oktató:
8 fő
megbízásos elméleti oktató:
10 fő



1996. év
smkp
A
B
C
D
E
 
136 fő
87 fő
1261 fő
110 fő
47 fő
227 fő

Szaktanfolyamot elvégezte: 1352 fő
Utánképzés: 204 fő

Képzés minőségei B-kategóriából:
vizsgázott:
1255 fő
ebből bukott:
417 fő
bukásarány:
33,38 %

 

Oktatói állomány:
főállású gyakorlati oktató:
36 fő
megbízásos gyakorlati oktató:
6 fő
megbízásos elméleti oktató:
9 fő



1997. év
smkp.
A
B
C
D
E
 
162 fő
107 fő
1406 fő
155 fő
42 fő
175 fő

Szaktanfolyamot elvégezte: 1672 fő
Utánképzés: 192 fő

Képzés minőségei B-kategóriából:
vizsgázott:
1333 fő
ebből bukott:
430 fő
bukásarány:
32,25 %

 

Oktatói állomány:
főállású gyakorlati oktató:
32 fő
megbízásos gyakorlati oktató:
7 fő
megbízásos elméleti oktató:
5 fő

1993-97. között sorkatonai szolgálatot teljesítők B-kategóriából  vizsgázók grafikonos ábrázolása

 

1993-97. között a magánképzés alakulása B-kategóriából, grafikonon

 


Tudásellenőrzés és értékelés

Ahhoz, hogy ellenőrizzünk és értékeljünk, elsődleges szempont a feladat meghatározása, ami a gépjárművezetés oktatásban adott, hiszen egységes tematika áll az oktató rendelkezésére. A gyakorlatokkal kapcsolatan a rendelkezésre álló idő ésszerű optimális felhasználása általános szabály.
Ezt követi a végrehajtás. A gyakorlati oktatás során ésszerűen, átgondoltan változtassuk a feladatokat, a bejárandó útvonalakat, mert ezzel a tanuló érdeklődését és figyelmét folyamatosan ébren tartjuk. A gyakorlatoknak oly módon kell egymás után következniük, hogy a tanulók önállósága fokozatosan és állandóa emelkedjen. Ha a feladatok nem sikerülnek, vagy csak kevésbé, az oktató bemutatja, szemlélteti akár rajzon is, ha kell kiszállunk az autóból megmutatjuk (pl. beállásnál) az a néhány perces mozgás hasznossá teheti a hátralévő gyakorlatokat.
Az ellenőrzést az oktató saját érdekében végzi a pillanatnyi tudás felmérésére. Az ellenőrzésnek folyamatosnak kell lennie és nem lehet csak formális számonkérés. Az ellenőrzés során magukat is kontrolálják, állandóan értékelnek is. Így kialakul bennük egy önellenőrzési képesség.
Az értékelést a tanuló érdekében kell elvégezni. Az oktatási órákat a tartalom és felépítés szempontjából egyaránt kell értékelni, hogy mi volt az egyes órák funkciója. A helyes, mások által alkotott értékelés vezet el az önértékelés szintjéig. Az értékelés legyen igazságos, tárgyilagos, jóindulatú, segítőkész, bizalomra épülő.
Tehát a tudás ellenőrzésének és értékelésének nagy szerepe van az oktató pozitív személyiségjegyeinek.


3. Befejezés

Országos és megyei szinten nagymértékű létszámcsökkenés tapasztalható, ezzel szemben a Kiskun Kft. tanulói létszámának csökkenése nem jelentős.


4. Felhasznált irodalom

Dr. Zrinszky László: A Felnőttképzés tudománya

© 2017 Kiskun Autósiskola - Minden jog fenntartva! | Design by W3layouts